Intézzük és bonyolítjuk

2012-12-11 Szerző: kkv Rovat: Adó, Tippek - Nincs hozzászólás

Minden kormány a zászlajára tűzi a bürokrácia csökkentést és az adminisztráció mérséklését. Aztán vagy kisebb lesz az adminisztrációs teher, vagy nem. Jövőre lesz ez is az is: a vállalkozásoknak összesítő jelentéseket kell készíteniük belföldi ügyleteikről, ugyanakkor a kis cégek áttérhetnek a pénzforgalmi áfafizetésre.

penzugy adozas

A pénzforgalmi áfafizetésre már jó ideje várnak a kisebb vállalkozások. Ennek lényege, hogy az áfát nem a számla kiállításával, hanem az ellenérték készhez vételével kell befizetni a költségvetésbe. Ezzel elég komoly likviditási tehertől mentesülhet a társaság, hiszen eddig magának kellett ezt az összeget megfinanszíroznia, jövőre azonban már nem. Persze egy ilyen szabályozás az államháztartás számára is komoly teher lenne – hiszen jelentős egyszeri kiesesét okoz a rendszerben a pénzforgalmi szemlélet. Ezért a pénzforgalmi áfát csak bizonyos feltételek mellett választhatják a cégek – ezek a feltételek elsősorban értékbeli korlátozást jelentenek. Pénzforgalmi áfára csak kisvállalkozás térhet át, s bevétele is nettó 125 millió forint lehet legfeljebb – utóbbinál egyes beszerzéseket, így a tárgyi eszközt, az ingatlant, ingatlanrészt és az új közlekedési eszköz értékesítését nem kell beleszámolni. Azonnal megszűnik a pénzforgalmi státusz, amit átlépi a cég a bevételi határt – erről értesíteni kell az adóhatóságot is.
A kisvállalkozói státusz – 50 főnél kevesebb alkalmazottja van – év közbeni elveszítése nem jár együtt a pénzforgalmi szemlélet megszűnésével. Ha év közben az alkalmazottak száma 50 fölé emelkedik, az adóévet még kihúzhatja a cég pénzforgalmi áfával. Újonnan alakult cégek is áttérhetnek erre a számítási módra, ám esetükben a bevételi határt arányosan kell figyelembe venni, vagyis ha júliusban alakult a cég, akkor már csak feleannyi lehet a bevétele az év hátralévő részében.
A pénzforgalmi státuszt be kell jelenteni a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál, december 31-ig. A hatóság külön nyilvántartást vezet majd a pénzforgalmi áfás cégekről, amely a minősített adózó és egyéb listákhoz hasonlóan nyilvános lesz. A vállalkozásoknak minden év végén nyilatkozniuk kell, hogy fenn kívánják tartani pénzforgalmi státuszukat, ha pedig áttérnek az általános szabályokra, akkor két évig nem is térhetnek vissza a pénzforgalmi szemlélethez.
A pénzforgalmi áfázásról a partnert is értesíteni kell, s a számlára is fel kell vezetni. Ha ezt elfelejti, akkor az adott számla csak általános szabályok szerint adózhat – ha mégsem így tesz, vaskos bírságra is számíthat. Ez azért fontos, mert a vevőnek is csak akkor lesz levonási joga, amikor az ellenérték megfizetése megtörtént. Ennek örvén a pénzforgalmi szemléletet választó kisvállalkozás sem vonhat le adót addig, amíg az ellenértéket meg nem térítette függetlenül attól, hogy a partnere pénzforgalmi szemlélet vagy az általános szabályok szerint adózik.

A pénzforgalmi szemlélet előnye nem csak az, hogy likviditási tehertől mentesül a cég. E mellett ugyanis egy jelentős kockázatot is át tud hárítani az államra. Jelenleg ugyanis ha egy társaság csődbe megy – ez a ritkább, inkább jellemző a fizetésképtelenség és a felszámolás – a ki nem fizetett számlák már úgy is maradnak, miközben a rajtuk szereplő áfát a partner már régesrég befizette. Jóllehet ezt idővel elvileg lehet érvényesíteni, de azért ez macerás és hosszadalmas. Ha pedig jelentős tételről van szó, akár be is döntheti a vállalkozást. Ezt a kockázatot így az állam futja meg.

Ennél jelentősebb, minden vállalkozásra kiterjedő változás lesz a belföldi ügyletek összesítő jelentése. Januártól minden kétmillió forintot elérő áfát tartalmazó számláról adatszolgáltatást kell készíteni – ha egy partnerhez több számla kapcsolódik, akkor azok értékét össze kell számítani, vagyis nem lehet kibújni a feladat alól a számlák darabolásával. Kétféle belföldi összesítő jelentést kell készíteniük a vállalkozásoknak – hangsúlyozta Palotai Kinga, az NGM főosztályvezetője az RSM DTM konferenciáján. A számlaszintű jelentésekben az eladónak és a vevőnek is nyilatkoznia kell, emellett egy összevont, partnerszintű adatszolgáltatást is el kell készíteni, ám ezt csak a vevőnek kell teljesítenie. Fontos, hogy akkor is a számlán szereplő áfa értéket kell szerepeltetni a bevallásban, ha a vevő nem a teljes áthárított áfát vonja le az adott bevallásban – ez a helyzet például a csak 70 százalékig levonható telefonszámláknál. Az értékhatárt akkor is túllépi az eladó, ha előbb egy kétmillió forint alatti számlát állít ki, majd helyesbítéssel korrigálja az összeget magasabbra. Vannak még kisebb jelentőségű, de kedvező módosítások is a megszavazott törvényben. Ilyen a köztartozás mentes adatbázishoz kapcsolódó könnyítés. A minősített adózói lajstromhoz képest, ahol azok a cégek szerepelnek, amelyeknek három éve nincs adótartozása és elévülési időn belül nem indított ellene végrehajtást, a köztartozásmentes adatbázis azokat a cégeket tartalmazza, amelyeknek épp aktuálisan nincs tartozása. Vagyis ide könnyebb bekerülni. A köztartozásmentes listán szereplő cégnek a jövőben elég lesz csak hivatkozni erre a tényre, ha bármilyen ügyben nemleges adóigazolást kérnek tőle. Ezt követően az érdeklődő szerv, intézmény vagy vállalkozás csak leellenőrzi, valóban szerepel-e a cég a listán vagy sem. A papírfetisiszták kedvéért szó lehet arról is, hogy a listán szereplésről egy igazolást is kiállít a hatóság. Ez azért fontos, mert a nemleges adóigazolást nem adja ki ingyen a hatóság, a vállalkozásoknak ezért illetéket kell fizetniük. Jövőre azonban kötelező lesz elfogadni az igazolás helyett a listán szereplést is. A lusták és figyelmetlenek fellélegezhetnek, 2013-tól ugyanis kissé enyhébb lesz az adóhatóság azokkal a cégvezetőkkel és cégekkel, akik nem küldik vissza határidőre az úgynevezett kockázatelemzői kérdőívet. Ilyet akkor kap egy cég, ha alapítása körül valami gyanús – például olyanok alkotják a tulajdonosi vagy ügyvezetői kört, akik más gyanús cégekben is érdekeltek. Eddig azonnal törölték azon cégek adószámát, amelyek nem küldték vissza a kérdőívet. Ez akkor kellemetlen, ha a cégvezető csak elhányta az ívet, elfelejtette vagy nem vette komolyan. Ezért persze járhat némi bírság, ám az mégiscsak túlzó, hogy lényegében ledózerolják a céget. Jövőre sem lesz sokkal enyhébb a szabályozás, de legalább egy kört beletesznek, vagyis még egyszer figyelmeztetik a cégvezetést az adatszolgáltatásra. Ez azért nem mindegy, mert az ilyen cég tulajdonosa, vezetője öt évig nem gyakorolhat cégvezetői jogokat, illetve nem alapíthat új társaságot sem.

A helyi adózásban az iparűzési adó átalakítása lesz a legjelentősebb változás, ám ez csak a nagyobb cégeket érinti – hátrányosan. Az iparűzési adó progresszív lesz, az árbevétel alapján ugyanis egyre kisebb arányban lehet majd az eladott áruk beszerzési értékét, illetve a közvetített szolgáltatásokat elszámolni. Évi 500 millió forint bevételig a teljes költség elszámolható, 500 millió és 20 milliárd között 85 százalék, 20 és 80 milliárd forint között 75 százalék, 80 milliárd forint felett pedig 70 százalék. Ez azoknak a cégeknek rossz hír, amelyek viszonylag szűk árréssel működnek.
Arra azért érdemes figyelni, hogy az exportbevételeket nem érinti ez a fajta progresszív számítás. Annak érdekében, hogy ne legyen káosz a könyvelésen a bevallási, adóbefizetési időszak, érdemes eleve külön számlán kimutatni az export és a belföldi értékesítéshez kapcsolódó beszerzéseket – mutatott rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere a társaság konferenciáján.

penzugy adozas
Sajnos az adminisztrációs egyszerűsítésnek hátrányai is vannak. Az innovációs járulék ugyanis az iparűzési adó alapja után számítódik, tehát itt is érvényes lesz a progresszivitás. A nagyobb vállalatok tehát elég kellemetlenül fogják megérni a 2013-as változásokat.

Címkék , , ,

Kapcsolódó anyagok

Szóljon hozzá!