Így kössünk bérleti szerződést! – 1. rész
Háromrészes sorozatban mutatjuk meg, milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha bérleti szerződést kötünk. Alapvetésünk szerint megelőzhetjük a jogvitákat, ha alaposan felkészülünk az iroda, az üzlethelyiség vagy a raktár bérleti szerződésének megkötésére. Időt és pénzt is megtakaríthatunk, ha nem sajnáljuk a pénzt szakértő bevonására.
Legyen az kis-, vagy közepes vállalkozás, szolgáltatási, vagy termelő tevékenységet végző, a működéséhez ingatlanra van szükség. Ez az ingatlan lehet saját tulajdonú is, a vállalkozások jelentős hányada azonban a tevékenységét bérelt ingatlanban végzi. Pusztán pénzügyi döntés, de egy speciális tevékenység is indokolhatja, hogy ne saját tulajdonú ingatlanban működjön egy gazdasági társaság, vagy bármilyen egyéb formában működő vállalkozás.
A bérleti szerződés – főleg ha az hosszú távra szól – paraméterei akár évekre is meghatározhatják a cég kiadási oldalának egy nagyobb tételét, ezért a döntés meghozatala, a szerződés előkészítése fokozott figyelmet igényel. Iroda, üzlethelyiség, ipari tevékenységre alkalmas üzemcsarnok, különböző jellemzőkkel bíró ingatlanok, mindegyikük lehet bérleti szerződés tárgya.
Határozott, vagy határozatlan időre?
A bérbeadó és a bérlő közös döntése szerint, a bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan időre jön létre. Mindkettő tartalmaz előnyöket, hátrányokat. Határozott idejű szerződés esetén bérlőként érdekünkben áll egyoldalú hosszabbítási lehetőséget (opció) kikötnünk, amennyiben hosszabb távon szeretnénk biztosítani magunknak a bérleményt. Határozott idő esetén még váratlan, de tartósnak ígérkező pénzügyi nehézség, vállalkozásunk jelentős visszaesése esetén sem élhetünk felmondási jogunkkal a határozott idő lejártáig.
Határozatlan időre kötött szerződés esetén egy ilyen helyzetben az előre meghatározott felmondási idő betartásával – a felek megállapodásán alapul, 30 naptól akár 180 napig is terjedhet – egyoldalúan megszüntetheti a bérlő a bérleti jogviszonyt és nem kell az akár még évekig tartó határozott idő lejártáig „nyögni” a bérleti díjat.
Az egyoldalú megszüntetés lehetősége megilleti a bérbeadót is, az előny tehát bizonyos esetekben hátránnyá is válhat. A bérlő és a bérbeadó által közösen és megfontoltan kialakított felmondási szabályok, vagy ideális esetben a bérlő által maga helyett állított új bérlő „segíthetnek” egy ilyen helyzet fájdalommentes megoldásában.
Dr. Tilki László, a Tilki és Kovács Ügyvédi iroda alapító társtulajdonosa
Címkék bérleti szerződés, határozott idejű szerződés, irodabérleti díjak, raktárbérleti szerződés, üzlethelyiség bérleti díj
