KKV Plusz

Nem pénzt osztunk, hanem pénzügyi megoldást ajánlunk

2013-04-05 Szerző: KKV Rovat: Hírek, Kiemelt, Pénzügy

Tíz éve működik a Széchenyi Kártya Program a KAVOSZ Zrt. irányításával. Lapunk Krisán Lászlót, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a kkv-k aktuális finanszírozási lehetőségeiről és a hitel felvételéhez szükséges minősítésről.

Krisán László - Kavosz vezig.

KKV:- A hitelre éhes vállalkozók a bankoktól közvetlenül is kérhetnek kölcsönt. Miért menjenek be a KAVOSZ-hoz?

KL: – Az állami kamattámogatásnak köszönhetően minden hiteltermékünk kifejezetten jó árazású, az állami viszont garancia által nyújtott biztonság miatt pedig a bankok – a mai, egyébként visszafogott hitelezési gyakorlattól eltérően – továbbra is szívesen nyújtják a Széchenyi Kártya Program hiteleit a kkv szektor számára.  A hitelkonstrukciók közül a legnépszerűbbek a folyószámla- illetve a forgóeszközhitelek. A beruházási hitel iránt jelenleg kisebb a kereslet, és ennek világos oka van: a vállalkozók többsége ma nem nagyon gondolkodik hosszú távú beruházásban, inkább a napi likviditás megőrzése a cél. A rendszerváltástól kb. 2008-ig, a válság kirobbanásáig felhalmozott vagyon, azaz a tőke lényegesen csökkent. A bankok pedig a válság, a különadók és más terhek, például a Basel III rendszer követelményeinek való megfelelés és az általános gazdasági visszaesés miatt visszafogták hitelezési aktivitásukat. Csökkent a hitelezési készségük és többüknek a képessége is, így a piacon elérhető források mértéke beszűkült. Egyébként meg kell védeni a bankokat, hiszen azok a betétesek pénzét kezelik, és senki sem örülne, ha kiadnák nem vagy nem jól működő vállalkozásoknak ezeket a tőlük begyűjtött forrásokat.  A legszigorúbb hitelbírálati feltételeket azonban talán már érdemes lenne felülvizsgálni, hiszen a kkv szektor finanszírozása a bankok érdeke is. Nem mellékes szempont az is, hogy országosan közel 300 helyen, a VOSZ és a területi és Iparkamarák irodáiban 6 termékkel érhető el a Széchenyi Kártya Program, ami már önmagában is komoly előny.

KKV: – Bizalmatlanság áll fent a bankok és a vállalkozások között és ez tíz éve, a program indulásakor is fennállt. Tudták ezt enyhíteni?

KL: – A kilencvenes évek közepén több, úgynevezett „nagyvállalkozó” sok veszteséget okozott néhány banknak, amik után a pénzintézetekben kialakult egyféle félelem a vállalkozóktól. Problémás, kevéssé ellenőrizhető, kis értékű, kockázatosabb és nem túl sok hitel kihelyezésére alkalmas réteget láttak bennük, míg ugyanannyi papírmunkával nagyobb cégekhez nagyságrendekkel több pénzt lehet kihelyezni. A vállalkozók pedig attól tartottak, hogy a bankok nagyon belenéznek papírjaikba, túlbiztosítják magukat, ráadásul nagyon drágák. Ebbe a kvázi vákuumba lépett bele tíz évvel ezelőtt a Széchenyi Kártya Program és cél volt, hogy oldódjanak a félelmek, csökkenjenek a hitelköltségek és a banki kockázatok. Azt kértük még 2000-ben a gazdasági döntéshozóktól, hogy az állam vállaljon viszont garanciát a kkv hitelek mögé, amit a bank Széchenyi Kártyával kibocsát. Először 70, majd 80 százalék lett ez a garancia, és így a kockázat porlasztásával szinte minden érintett bank figyelmét felkeltette a Kártya. Új piaci kör volt ekkor a kkv-szektor a bankoknak, de hamar a hitelezési tevékenység fókuszába került.

KKV: – Mivel győzték meg a kkv-kat?

KL: – Egyrészt azzal, hogy egyáltalán kaphattak hitelt. Nem volt ez akkor magától értetődő. Ezen kívül a gazdasági kormányzat kamattámogatást tesz a hitelhez, s így az olcsóbb lesz. Ráadásul a program szabályzaton keresztül keretezi a működést, korlátozásra kerültek például a pluszban szedhető díjak és költségek. Gyakorlatilag ezzel sikerült összeboronálni a feleket. A KAVOSZ a vállalkozók előtt azt gondolom hitelesnek számító két nagy szervezet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) illetve a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös gyermeke, s a tulajdonos szervezetek bizalmat ébresztettek a termékkel a cégekben. Az olcsó hitelfeltételeken kívül teljes lett az országos lefedettség, a 300 kártyaszolgáltató helyszín: az MKIK a VOSZ a VOSZ-pontok, és kamarai pontok, illetve társult szervezetek pontjai várják a vállalkozókat szinte tíz kilométerenként.

penzugy adozas

KKV: – Mekkora terhet rónak a vállalkozóra, amikor bemegy egy ilyen pontra?

KL: – Amikor a vállalkozások bejönnek, meg kell mondaniuk, hogy mennyi pénzre van szükségük, mikorra, melyik cégnek és milyen típusú hitel kell nekik. Ez az indulás és innen kezdődik az igénylés is egyben. Árazásban, feltételekben pedig egyértelműen a legjobbra törekszünk.

KKV: – Konkrétan mit vizsgál a KAVOSZ, amikor az előminősítést végzi?

KL: – Igyekszünk mindent megoldani a vállalkozó helyett és gyakorlatilag szinte csak a könyvelési alapdokumentációkat kell elkérnie a könyvelőjétől –például a főkönyvi kivonatot, az előző évi mérleget-, és minden mást (NAV nullás igazolás, cégkivonat, stb.) mi beszerzünk. Fontos, hogy legyen előélete a vállalkozásnak, csak ennek alapján kaphat hitelt a Széchenyi Kártya Programban, vagyis most induló cég nem. Éppen attól lehet ilyen kedvező ez a pénz, mert látjuk, hogy milyen előélete van egy-egy vállalkozásnak. Az előzetes elemzésünkhöz néhány éve elkezdtük bevezetni az úgynevezett PD minősítési modellünket is, ami tulajdonképpen egy előminősítési szisztéma. A bankok általában 63-65 százalékos pontossággal tudják megmondani, hogy az adott vállalkozás képes lesz-e visszafizetni a hitelt vagy sem. A Program elejétől mostanáig akkora adatbázisra illetve információhalmazra tettünk szert és annyira homogén az ügyfélkörünk, hogy ezt az arányt 80 százalék fölé vittük, ami nagy pontosságú.

shutter - doku+pénz

KKV: – Megmondja a KAVOSZ a banknak, hogy az adott vállalkozás, mondjuk 8-10 millió forintos hitelre alkalmas?

KL: – Mi nem mondunk meg semmit. Mi partnerek vagyunk, előkészítünk, felmérjük az igényt, lebonyolítjuk a hiteligénylési folyamatot, tanácsokat adunk, egy alapos véleményt teszünk le az asztalra, és javaslatot teszünk. Hiteldöntést viszont nem hozunk, az a bank joga és dolga, hiszen ez a bank pénze. A bankválasztás joga pedig a vállalkozóé, jelenleg 11 jelentős bank vesz részt a programunkban, közülük választhat.

KKV: – Mi alapján javasolnak hiteltípust?

KL: – Minden kommunikációnk kétirányú, beszélünk, egyeztetünk a vállalkozásokkal, megkérdezzük, mire kell a hitel. Napi költségekre? Akkor folyószámlahitelt javaslunk neki. Venni akar egy gépsort? Beruházni akar, nem elég a folyószámlahitelnél lehetséges 25 millió forint, hanem 50 millió kell, akkor beruházási hitelt ajánlunk. Ha uniós pályázathoz kell saját erő, akkor van egy önerő kiegészítő hitelünk. Ha előfinanszírozni akarja az elnyert uniós pénzt, akkor arra van hitelünk. Mezőgazdasági vállalkozásoknak ott van az Agrár Széchenyi Kártya. Nem gondolom, hogy a vállalkozásoknak meg kell tanulnia „bankiul”, egy péküzemnek miért kellene tudnia a hitelek teljes hátterét, mikéntjét, miért kell tudnia, hogyan számolják a THM-t vagy EBKM-t. Azt kell tudnia, hogy ha problémája van, akkor megfelelő szervezethez forduljon, lehetőleg olyanhoz, amelyik leveszi a válláról az efféle terheket és persze megbízható, nem drága és ott a valóban fennálló problémára tudnak neki adni megoldást, választ.

Mi egyébként végtelenül egyszerűen dolgozunk. Nem diktálunk, nem osztunk pénzt, hanem beszélgetünk az ügyféllel, jó sokáig és felmérjük mire is van szüksége és erre kínálunk pénzügyi megoldást. Ezen kívül háttérkutatást is végzünk, felmérjük a cégek helyzetét, hogy könnyebb gyorsabb legyen a hiteldöntés is. Egy afféle szubjektív profil készítése sokat segít a döntésekben.

KKV: – Azt is tudják netán, hogy milyen ingatlant ajánlott fel hitelbiztosítékként?

KL: – Persze, de ez nem mindig szükséges. A Széchenyi Kártyánál 10 millió forintos hitelig ugyanis nem feltétlenül kell ingatlant behozni fedezetként. E fölötti hitelkérelemnél pedig bankja válogatja, hogy kér-e vagy sem ilyet. Verseny van a kártyaprogramon belül is, így a bankok egy része nem kér ingatlanfedezetet, bár így a válság lassan ötödik évében valóban sokkal jobban védik le a pénzintézetek a hiteleket.

tanácstalan üzletember

KKV : – Miért kellett életre hívni és mit tud a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt.?

KL: – Az uniós források elérhetőbbé tételét kezdetektől fontosnak tartjuk, de mi komplex szolgáltatást gondoltunk, nem csupán hitelközvetítést. Üzletviteli tanácsadást, értékbecslést, üzleti terv készítést, pályázatírást vontunk végül egy csokorba. Szolgáltatni szeretnénk, hiszen a KAVOSZ-t alapító kamarai szervezet és a VOSZ is ilyen bázison jött létre. Ezért kezdtünk bele a Kombinált Mikro hitel forgalmazásába, amely sajnos most forráshiány miatt idő előtt lezárult, illetve most kezdjük az Új Széchenyi Hitelek forgalmazását is. Azt gondolom, hogy komoly piaci szereplővé tudunk válni ezen a területen, és komoly kihelyezéseink vannak már egy év alatt is. Az Új Széchenyi Hiteleket egyébként akár kezdő vállalkozások is igényelhetik, így jól kiegészítik a Széchenyi Kártyás hiteleinket és 50 M forintig akár ingatlanvásárlásra is fordíthatóak mindössze 10%-os önerő mellett.

KKV: – Most hat termékük van a Széchenyi Kártya Programban. Lefedik-e ezek az összes valós igénytípust? Terveznek-e valami újat a közeljövőben?

KL: – Jórészt lefedik, de van még javaslatunk rengeteg. Régi vágyunk, hogy beszállhassunk a faktorálásba, az ugyanis méltánytalanul visszaszorult Magyarországon, noha a keresztbe tartozások miatt ma rendkívül fontos lenne, hogy működjön. Eltolódtak a fizetési határidők, s ezen nagyot lehet lendíteni, például a faktorálással. Ilyen terméket a Széchenyi Kártya Program kereteiben is elképzelhetőnek tartanánk kamattámogatott változatban, hiszen a jelenleg drága források miatt ma a faktorálás nem tud annyira olcsó lenni, hogy az kitermelhető legyen. A válság ötödik évében át kell értékelni azt az álláspontot, hogy a piac mindent megold, ez sajnos most nem így van. Hiszek a piac önszabályozó erejében, de úgy vélem, jelenleg szükséges, hogy az állam is részben beavatkozzon folyamatokba – azután viszont a keretek új nyomvonalra helyezése után hagyhatja a piacot újra magától működni.

A másik legfontosabb dolog, hogy a Magyarország számára első, teljes uniós költségvetési időszakban (2007-2013) összegyűlt összes tapasztalatot elemezni kell, beleértve az uniós források felhasználását is. Emellett és ezek figyelembevételével kell és érdemes kidolgozni a következő időszakra érvényes magyar stratégiát. El kell érni, hogy ne kapjunk sokkal kevesebb pénzt, mint az előző ciklusban, és legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy a most véget érő hét év 12-15 százalékával szemben legalább 40-50-60 százalék menjen gazdaságfejlesztésre, növekedésre, illetve elsősorban a kkv szektor fejlődésére a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésünkre álló keretből.

pályazat1

Nem demagógiából mondjuk, hogy a dísztér, művelődési ház, uszoda, bicikliút építések bár hasznosak is lehetnek, de csak rövidtávon enyhítenek a foglalkoztatáson. Ha sokkal nagyobb arányban mehetne pénz a termelő beruházásokra, gyártásra, beszállítói programokra, akkor látványosan javulhatna mind a munkaügyi helyzet, mind pedig fenntarthatóbb lehetne a fejlődés. A stratégiakészítéshez rengeteg információt tudunk felajánlani, közel vagyunk a gazdasági kisszereplőkhöz, a foglalkoztatottak túlnyomó részét adó kkv-szektorhoz, és szívesen segítenénk jelezni, hogy mely területekre kellene, lenne érdemes a támogatásokat koncentrálni.

És még egy fontos dolog. Brüsszel nem valami ellenséges mumus, ott is emberek dolgoznak, ugyan valós a bürokrácia, de le kell és le lehet velük ülni és higgadtan megbeszélni, hogy mire van tényleg szüksége Magyarországnak, a magyar vállalkozásoknak. Megfelelő más uniós országokkal való szövetségek és alkuk pedig segíthetik a magyar álláspontok elfogadtatását. Az EU-ban egyébként szintén egyre fontosabb a kkv szektor léte és helyzete. Csak utalnék a nemrégiben elfogadott kisvállalkozási törvényre a Small Business Act-re, és a 2020-ig szóló kkv stratégiára, ami sokkal erőteljesebben a középpontba állítja  a szektort, és belátja a szektor kihagyhatatlanságát. Eszerint 2020-ra az összes uniós kkv támogatását nagyságrendekkel kell emelni, mert ez a gerince a foglalkoztatásnak és e nélkül Európa versenyképtelen lesz.

Címkék , , , ,

Kapcsolódó anyagok