KKV Plusz

Startup sztorik: kiugrásra kész a tanárifjonc

2013-10-01 Szerző: Mester Nándor Rovat: Startup sztorik

A 25 éves Szalay Zoltán Attila a közelmúltban nyerte el a kínai Huawei elektronikai világcég ösztöndíját. Elvileg marad tanárként a Budapesti Műszaki Egyetemen, de szerintünk hamar egy új vállalkozás vezetőjeként vagy egy multi feltörekvő szakértőjeként hallunk róla.

startup10

Karácsony előtt – több műszakis és corvinusos társadhoz hasonlóan – megdobtak „A holnap innovatív vezetői” nevet viselő kínai ösztöndíjjal. Szép summa is jött a fa alá?
Nem tagadom, a cég igen bőkezű volt, mintegy 1850 dollárral támogatta az ösztöndíjasait. Azonban a pénzjutalom mellett a későbbiekben további eredményeket is hozhat számunkra ez az ösztöndíj.

Ha nem minden a pénz, akkor milyen hasznod lesz belőle?
Az önéletrajzomban egy állásinterjún „jól mutat” majd. Ezen kívül az sem utolsó szempont, hogy most már tudom, (mert megtapasztaltam), hogyan kell hibátlanul elkészíteni egy pályázatot.

Hogyan lett belőled doktorandusz, méghozzá állami ösztöndíjas?
A tanulmányaim alatt folyamatosan sodródtam a doktori iskola felé. Először gyakorlatvezetőként bekapcsolódtam az egyetemi oktatásba, majd néhány konferencia cikk megírásában vettem részt. Ettől kezdve folyamatosan megkaptam azt a kérdést, hogy maradok-e az egyetemen doktorandusz hallgatóként. Végül egy évvel a diplomavédésem előtt úgy döntöttem, hogy felvételizek a BME Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskolájába, és ha állami ösztöndíjat nyerek el, akkor ezt az utat választom. Ekkor elkezdődött a pontgyűjtés. Minden hátralévő tárgyamat ötössel végeztem, részt vettem az intézményi TDK konferencián, ahol a szekciómban első díjat nyertem el. (Ezért az idei tavaszi félévben indultam az OTDK-n). Az utolsó félévben a diplomaírás mellett sikeres francia alapfokú nyelvvizsgát tettem. A védésem jól sikerült, ennek köszönhetően kitüntetéses diplomát vehettem át. Végül következett a doktori szóbeli felvételi, ahol maximális pontszámot értem el, és a felvétel mellett elnyertem az állami ösztöndíjat is.
Azóta született egy elfogadott cikkem a témavezetőmmel közösen az EUCAP (2013) konferenciára. Kettő pedig elbírálás alatt áll az ICC konferenciára, egyébként 2013-ban éppen Budapesten rendezik meg ezt az utóbbi rangos eseményt.

Mik ezek a nemzetközi fórumok és hogyan kerülnek az asztalra?
A szakmában mindkét konferencia jelentős nemzetközi esemény, sok ország részvételével. Az EUCAP (European Conference on Antennas and Propagation) és az ICC (International Conference on Communications) is évente kerül sorra és mindig más város a házigazda. A publikáláshoz mindkét esetben regisztrációs díjat kell fizetni, valamint lektorok ellenőrzik, hogy a beküldött cikkek megfelelően színvonalasak-e.

Nem vagy az az unatkozós típus.
Már most érzékelem, hogy egyszerűen nem lehet hátradőlni, hiába nyertem meg bármit is. Az év elején kell még írnom egy folyóirat cikket is. Alapvetően azért fontosak ezek nekem, mert a tavaszi vizsgaidőszakban lesz egy
“átvilágításom”. Ez azt jelenti, hogy ellenőrzik, miként haladok a tanulmányokkal (tanulmányi átlag, publikációk, tézisek). Egy háromtagú
bizottság előtt kell – úgymond – megvédenem magamat. Ha ez nem sikerül, akkor elveszítem az állami ösztöndíjat.

Vagyis mélyen a zsebbe kellene nyúlni. Ha már itt tartunk: te is részt veszel a felsőoktatás újraértelmezését sürgető valamilyen diákakcióban vagy állami ösztöndíjasként csöndbe maradsz?
A rövid válaszom, hogy nem veszek részt. Ennek több oka is van. Egyrészt oktatói tapasztalataim révén nem értek egyet bizonyos diákkövetelésekkel, másrészt valóban állami ösztöndíjas doktoranduszaként inkább tartózkodom a „hangos” véleménynyilvánítástól.

Eddigi életpályádat nézve csoda lenne, ha nem érdekelnének a még újabb újdonságok saját szakterületeden. Megízlelted már a cégvilágot valamilyen formában?
Voltam már szakmai gyakorlaton a Magyar Telekomnál és egy másik, kisebb vállalatnál is, de egyelőre most az foglalkoztat, hogy tavasszal vagy nyár elején lakást vásároljak a menyasszonyommal (ő is a Huawei ösztöndíjasa). Az anyagiak miatt persze – úgynevezett – projekt feladatokban is részt veszek. Egy multinacionális elektronikai cégnek dolgozok be három tapasztaltabb kollégámmal a tanszékről. A feladatom az, hogy a 4. generációs mobilhálózat szabványosítása során olyan ötletekkel és megoldásokkal álljak elő, melyeket ez a cég levédethet, majd pedig megpróbálja szabvánnyá emelni.

A következő félévtől lesz önálló laboratórium és szakdolgozat téma kiírásom BSc-s és MSc-s hallgató részére. Remélem lesz olyan, akinek tetszik, így konzulens lehetek majd. A tavaszi félév végéig szeretném elérni, hogy már körvonalazódjon a három tézis, amit ki kell dolgoznom a disszertációmban.
A hosszú távú terveim legfontosabb eleme, hogy időben megírjam a disszertációmat. Ha a végzésem után oktatói munkát ajánlanának az egyetemen, nagy valószínűséggel elfogadnám, mert érdekel a tanítás és a kutatás. Ha ez nem történik meg, akkor remélem, találok egy olyan céget, ahol azzal foglalkozhatok, ami tetszik.

Ez biztos nem lesz nehéz, de akkor bele kell tanulni egy adott struktúrába. Gondoltál-e arra, hogy e helyett egyedül vagy néhány társaddal – belevágjál valami önálló dologba, például cégalapításba?
Megmondom őszintén, hogy ez is megfordult a fejemben. Azonban ehhez kellene egy olyan ötlet, amivel részt tudnék szakítani magamnak a piacból. Egyrészt még nem találtam igazán ilyet, másrészt egyelőre megfelelő mennyiségű tőkém sem lenne hozzá. Természetesen nem vetem el ezt a lehetőséget sem a későbbiekre nézve.

Ilyen szakmai múlttal akár külföldön is próbálkozhatnál kisvállalkozással vagy elmehetnél egy multihoz. Vonzó ezek közül bármelyik számodra?
Külföldi munkavállalásban egyáltalán nem gondolkodom. Sok társammal ellentétben úgy érzem, hogy idehaza is szép szakmai karriert futhatok be, és anyagilag is megtalálom a számításomat.

Címkék , ,

Kapcsolódó anyagok