KKV Plusz

Startup sztorik: orvosból online platformépítő

2013-10-01 Szerző: kkv Rovat: Kiemelt, Startup sztorik

Dr. Meskó Bertalan nem gyakorolja orvosi hivatását. Illetve nem úgy, ahogy megszokott. Néhány év alatt sajátos platformot hozott létre az orvosok és a betegek között. Ma már 19 nyelven működő forrásokból táplálkozik ez a túlzás nélkül globálissá vált virtuális felület, a „doktor úr” utazó előadója lett saját ötletének Amerikától a Távol-Keletig. A gyors felfutás hátteréről kérdeztük.

startup4

Pontosan, hogyan kezdődött, s mi volt a motiváció?
A motiváció az volt, hogy még medikus koromban, amikor próbáltam genetikai közösségi médiaforrásokat találni geek-ként, rendkívül nehéz volt minőségi Twitter csatornát, blogot vagy Youtube oldalt találni, úgy, hogy elég nagy tapasztalatom volt az online keresés terén. Azt gondoltam, szükség van egy olyan szolgáltatásra, amely ingyenesen válogatja ki a közösségi média legjobb forrásait orvosok és betegek számára több nyelven is. 2008-ban így indult a Webicina.com története.

Miket olvastál hozzá, mikor érezted, hogy releváns az a “szűrés”, amit csinálsz?
Amikor az ember éveken át kivétel nélkül napi 10-14 órában sajátít el egy készséget, az egyrészt folyamatosan fejlődik, másrészt rengeteg visszajelzést kap. Így ezek alapján évek óta tökéletesítem a keresés/kuráció módszerét, amit immáron a Webicina tartalomfejlesztői is elsajátítottak.

Hogyan jöttek az első “követők”, most mennyien vannak?
Először megfigyeltem, hogy az én területemen aktív orvosok miket publikálnak online. Megkerestem a szűkebb szakmai területeket és elkezdtem minőségi anyagokat megosztani, ami automatikusan vonzotta a követőket. A magyar és angol blogjaimat kb. 5 millióan látták, az angol blogom hatszoros nemzetközi blogdíj győztes, a világ 10 legnagyobb hatású orvos Twitterezői közül csak én vagyok nem amerikai. Twitteren 22 ezren követnek, Facebook kb. 13 ezren.

Miért lett a te terméked sikeresebb más, hasonló kezdeményezésnél vagy éppen egy Google news-nál?
Mert teljesen mást csinál, így abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy nincs versenytárs. Nemcsak híroldalakat válogatunk manuálisan, de Twitter csatornákat, előadásokat, Facebook csoportokat is. 4500 dinamikus forrást válogattunk be 120 orvosi témában 19 nyelven, és soha egynek a minőségét sem kérdőjelezték meg.

Nemzetközi szinten vannak, akik igyekeznek hasonló oldalt építeni?
Az Organized Wisdom szokott blogokat gyűjteni, de más közösségi média csatornákat nem gyűjtenek, nagyon egyedi készségek szükségesek ehhez és brutális mennyiségű tapasztalat.

Te hogyan nevezed meg röviden a terméket: szájt, aggregátor, szűrő, tanácsadó hely?
Ilyen sorrendben ezeket mind csináljuk. A szolgáltatás maga aggregátor és kurátor hely is betegnek és orvosnak; de az aggregátorunkat licenszeljük gyógyszercégeknek, illetve nyújtunk tanácsadói szolgáltatást is. A gyógyszergyárak személyre szabott megoldásokat igényelnek ahhoz, hogy okot adjanak a célközönségeiknek, hogy azok látogassák weboldalaikat. Így a személyre szabható hírkövetőnket licenszeljük nekik a saját design-jukkal, saját weboldalukon, saját forrásaikkal és saját nyelvükön, amiért havi díjat fizetnek.

Milyen nyomást érzel piaci, vállalati oldalról, hogyan tudsz semleges maradni?
Nincs nyomás, a Webicina a makulátlan minőséget képviseli, sőt pénzügyi nyomás sincs rajtunk, így 5-ből 4 hirdetéses megkeresést vissza kell utasítanunk, mert nem elég jó minőséget képvisel az adott hirdetés az általunk kurált forrásokhoz képest.

Számítottál arra, hogy üzletileg is gyors lesz a felfutás?
Eleve egyértelmű üzleti célokkal indultunk, de azt magam sem gondoltam, hogy ennyire szerteágazó üzleti lehetőségek fognak felmerülni.

Melyik platformot, melyik közösségi média felületet kezdted használni, mit használsz most?
A Twitter a legfontosabb csatornám, illetve a blogom a WordPress.com-on. Használom még aktívan a Facebook-ot, Google+-t, Friendfeed-et és Wikipédiát, ahol adminisztrátor vagyok a nemzetközi orvosi projektekben.

Hogyan lett nemzetközi ez a szolgáltatás?
Nem lett, hanem eleve nemzetközi volt, a 19 nyelvi verzió, köztük a magyar is, csak később jött.

Mikor jött be a képbe az, hogy nemcsak az orvosoknak adsz tartalmat, vagy tartalomszűrést, hanem a pacienseknek is?
A kurációkat a kezdetektől fogva orvosoknak, szakterületekre fókuszálva illetve betegeknek betegségekre koncentrálva végeztük. Az e-páciensek segítése nélkül és az orvosok webes tudásának javítása nélkül a két felet nehéz közelebb hozni egymáshoz.

Hogyan méred most a sikert, követők számában?
A sikert azokban a levelekben mérem, amiket orvosoktól és betegektől kapok szó szerint a világ minden tájáról, amiben azt mesélik el, hogyan segített nekik a Webicina diagnózishoz jutni vagy egyszerűen csak közösségeket találni betegtársakkal, támogatást kapni kollégáktól.

Milyen nem orvosi területre lehetne kiterjeszteni ezt a modellt?
A kuráció maga nagyon orvos-egészségügy specifikus terület, a módszer automatizálható bármilyen más téren, de orvoslásban egyetlen szónyi különbség is óriási következményekkel járhat, így a kuráció csakis manuális lehet.

Ennyi év húzós munkája után újra belevágnál?
Nagyon sok munkával járt, de minden percét élveztem, még a buktatók és nehéz pillanatok tudatában is újra belevágnék.

Nem hiányzik a “gyakorlati” orvoslás?
Mindenkinek meg kell találnia azt a területet, ahol a legtöbbet, a legjobban segítheti az embereket, nekem ez a terület adta meg erre a lehetőséget.

Blogok a Webicinaról
1. „Az FDA elfogadta ez első olyan iPhone keretet, ami EKG készítéséhez használható. Csak az volt kérdés, az okostelefonok mikor válnak reális részévé az orvoslásnak, hát megtörtént.” (mediq.blog.hu)

2. „A szívritmuszavar fellépésekor, ha az orvos az EKG-n, vagy a monitor képernyőjén észleli az eltérést, valóban érdemes azonnal felszólítani a beteget, hogy köhögjön, ugyanis a mellkas ütemes, köhögéssel kiváltott összerándulásai olykor képesek az éppen megálló szívnek mechanikus ingert adni és spontán kontrakciót, összehúzódást generálni. Tudni kell azonban, hogy ezt a módszert csak és kizárólag orvosi utasításra, a monitoron észlelt szívmegállás idején szabad alkalmazni, egyébként csak ártunk vele.”(mentok.blog.hu)

3. „A nemi hormonok erősen befolyásolják az emberek érdeklődési körét és ez által jelentős szerepet játszanak a pályaválasztásban is – állítják a szakemberek. A Pennsylvaniai Állami Egyetem pszichológusai olyan tudományos, technológiai, műszaki és matematikai szférába tartozó szakmákat vizsgáltak, amelyek esetében megoszlanak a nemek aránya. “Az eredményeink szerint a hormonok jelentősen befolyásolják, hogy az emberek inkább tárgyakhoz, vagy emberekhez kapcsolódó foglalkozást választanak-e maguknak” – mondta Adriene M. Beltz, az egyetem végzős pszichológiahallgatója, aki Sheri A. Berenbaum pszichológia- és gyermekgyógyász-professzorral dolgozott együtt a tanulmány elkészítésén.” (pszichologia.com)

4. „Teljes élet – végtag/ok nélkül; – lép nélkül; – műszívvel; – Down szindrómásan; – látás nélkül; szervtranszplantáció után; művesekezeléssel; és még sorolhatnám. Ha végiggondoljuk ezeket az élethelyzeteket, első olvasásra már felrémlik néhány szituáció, mely szinte kizárja a teljes életet. Miért? Mert sok olyan mindennapos dolog van, amihez segítséget KELL kérniük. Ehhez jöhet még az a helyzet, amikor maga az élet – az életben maradás – függ valamitől: gyógyszerszedéstől, energia ellátástól (pl. “műszív” esetén), rendszeres orvosi beavatkozástól (pl. művesekezelés) és talán a legtöbb esetben egy segítőtől. Ez a helyzet pl. értelmi fogyatékosok esetén, súlyos mozgáskorlátozottak esetén.”(lata.blog.hu)

Címkék , ,

Kapcsolódó anyagok