KKV Plusz

Vállalkozás a vállalkozásban

2013-10-01 Szerző: Guóth Patrik Rovat: Tippek

Más vállalkozásokban keresik az üzleti potenciált a kockázati tőkecégek. Persze nem titkoltan átlagon felüli megtérülést akarnak és többnyire a startup vállalkozásokat célozzák meg. Nehezen lehet ennél színesebb üzleti modellt elképzelni, most kicsit közelebbről is megvizsgáljuk.

startup2

Adott a tőke, amely származhat magánszemélyektől, bankoktól, biztosítóktól, nyugdíjalapoktól, vagy a tőkepiac bármely más szereplőjétől. Adott az alapkezelő, amely kötelékében olyan tapasztalt szakemberek szerepelnek, akiknek a küldetése, hogy sikerre vigyék az alapot. Talán a legfontosabb eleme a modellnek a portfólió, amelynek a szerepe pofon egyszerű: átlagon felüli hozamot biztosítani a befektetett tőkére vetítve.

Amennyiben elfogadjuk azt az alapvetően triviális állítást, miszerint a tőkét kapó, és cserébe általában 25-40% tulajdonrészt adó vállalkozásokból álló befektetési portfólió a történet főszereplője, akkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan és mi alapján választják ki a megfelelő cégeket? Biztos van egy „varázsegyenlet”, amely egyértelműen megmondja, hogy érdemes-e befektetni az adott vállalkozásba vagy sem. Elárulom a választ: nem létezik ilyen. De akkor hogyan csinálják?

Oda kell menni, ahol a növekedés van
A kockázati tőkebefektetők általában hangsúlyos elképzeléssel rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy mely iparágba akarnak pénzt fektetni. Általánosságban elmondható, hogy az IT, és a biotechnológia tartozik a legpreferáltabbak közé. A sorrend létjogosultságát támasztja alá, hogy míg 2012. IV. negyedévében a hazai GDP 2,7%-os csökkenést mutatott, addig az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében 3,1%-kal nőtt (KSH, 2013).

Innováció
Ám pusztán az ágazati növekedés nem garantálná a befektetés sikerét. Szükség van egy nagyon fontos komponensre, az innovációra. Széles körben elterjedt hitvallás, hogy az innováció a siker kulcsa, és ezt a kockázati tőkebefektetők előszeretettel emlegetik. Az innováció az, ami magában rejti az átlagon felüli növekedés lehetőségét. Természetesen ez egyúttal nagyobb kockázattal is jár, hiszen könnyen elképzelhető, hogy egy innovatív megoldásra a piac nem vevő, ami miatt a várakozások mégsem teljesülnek.

Emiatt fontos szerepet játszik a kockázati tőkealap életében a menedzsment, és az ő piacismerete, ami egyfajta mankóként szolgál egy-egy üzleti modell értékelésekor. Ennek okán az alapok általában szakosodnak néhány üzleti szegmensre, amiben – vélt vagy valós – piaci ismeretekkel rendelkeznek, csökkentve ezzel a befektetésekkel járó kockázatukat. Nyilván lehetetlen (a mai gyakorlat alapján) előre jelezni, még a legalaposabb piaci ismeretekkel is, hogy egy innovatív vállalkozás siker vagy kudarc lesz, de mégiscsak kockázati tőkebefektetésről beszélünk, ami pénzügyi és üzleti kockázattal jár.

Profilozás
Több gyakorló kockázati tőkebefektetési szakértő állítja, hogy egy jó ötlet csak részsiker. Az üzleti modell mellett ott van még a menedzsment képessége és a szerencsefaktor is. Arányokról szándékosan nem beszélek, hiszen nyilvánvalóan szubjektív ez az elmélet, ám mindenképpen megállja a helyét: Egy jó üzleti ötlet mellé, kitűnő menedzsment is szükséges. Ezt szem előtt tartva a befektetési döntés előkészítésekor az alapkezelők szakértői olykor heteket, hónapokat szánnak arra, hogy megismerjék a befektetési célpont menedzsereinek (akik általában a tulajdonosok is egyben) személyiségét. Hiszen ők a kulcsemberek, akiknek olyan tudással, képességgel, kompetenciával és nem utolsó sorban a jövőre vonatkozó tervvel kell rendelkezniük, amelyre alapozni lehet.

Fontos, hogy a kockázati tőkealap és a vállalkozás tulajdonosainak elképzelése már a kezdetekkor egyezzen: cél ne a minél hamarabbi cash flow pozitív állapot, hanem a cégérték-növekedés legyen (a kettő nyilván nem zárja ki egymást). A kockázati tőkebefektető nem osztalékra vágyik, az csak hab a képzeletbeli tortán, ő az exit-nél akarja realizálni a profitot, amelynek általában az átlagos elvárt mértéke a befektetett tőkére vetítve legalább 25%. Már az elején tisztázni szokták, hogy ez nem egy házassági fogadalom, nem sírig tart az együttműködés, rendszerint 3-5-7 éven belül megvalósul a kiszállás. Számos exit stratégiát ismer a gyakorlat (IPO, menedzsment buy out, értékesítés szakmai vagy pénzügyi befektetőnek, stb.), ám egy, az értékestés ellen lévő tulajdonos komolyan hátráltathatja a kockázati tőkebefektető exit-érdekét és kondícióját.

A lehetséges jövő
A kockázati tőkebefektetők iparág, szegmens, újdonságfaktor, növekedési potenciál és menedzsmentképesség alapján döntenek a befektetéseikről. A kockázatot igyekeznek minimalizálni, ám olyan modell még nem szerepel az eszköztárukban, amely az előbb említetteket összefoglalja, és az inputokat objektív outputokká konvertálja.

A bankok és hitelintézmények által használt, a hitelkihelyezés döntéstámogatásához alkalmazott csődmodellek bizonyos valószínűséggel megállapítják egy cég jövőbeli állapotát, főként a múltbeli adataira támaszkodva. Távlati és utópisztikus gondolat, viszont felettébb hasznossá válna egy kockázati tőkebefektetőnek (úgymint a bankoknak hasznossá vált a csődmodell), amennyiben sikerülne egy olyan modell megalkotása, amely objektív módon értékeli az ötlet piaci létjogosultságát (fogyasztási trendek és szokások, piaci erőviszonyok, stb. alapján), figyelembe veszi az iparági tendenciákat, és kalkulál a menedzsment képességeivel (célzottan kialakított szakmai személyiségteszt segítségével).

Ilyen inputok alapján meghatározhatóvá válna egy megadott „fontosságszinten,” hogy érdemes-e az adott vállalkozásba befektetni vagy sem. A modell közreműködhetne abban, hogy a manapság a kiválasztáskor és döntéskor túlnyomórészt alkalmazott, „hagyományos” befektetési stratégiát kiegészítse (vagy leváltsa) egy objektívebb módszer. Ez lehetne a varázsegyenlet.

Gyógyszeripari befektetés
A gyógyszeripari hatóanyagokat és vegyipari alapanyagokat fejlesztő és előállító Ubichem Csoport új tagja, az Ubichem Pharma Manufacturing Kft. (UPM) tavaly nyáron 1,5 millió eurót kapott az Euroventures IV kockázati tőkebefektető alaptól és egy magánbefektetőtől a cég budapesti gyáregységével kapcsolatos beruházásokra. Az UPM szeretné felfuttatni a nagyobb mennyiségű alapanyagok gyártását a gyógyszeripar, a vegyipar és a szerves félvezetők gyártói számára.

A befektetést az Európai Unió Jeremie Alapja és a Svájci-Magyar Együttműködési Program tette lehetővé. A 160 főt foglalkoztató Ubichem cégcsoport egyedülálló pozícióba került a régióban azáltal, hogy az UPM megkezdte az 55 ezer négyzetméteres gyártóegység üzemeltetését.

Az Euroventures Kockázati Tőkealap Kezelő Zrt. térségünk vezető, független kockázati tőkebefektetője. A társaság 1989 óta több mint 40 alkalommal fektetett be nemzetközi ambíciókkal rendelkező magyar vállalatokba. A cég 2010 óta kezeli az európai uniós Jeremie-program részeként létrejött Euroventures IV társbefektetési alapot, amely a Svájci-Magyar Együttműködési Program hozzájárulásával 7,1 milliárd forintra bővült.

Címkék , , , ,

Kapcsolódó anyagok