KKV Plusz

Mi legyen a kkv hitelének fedezete?

2014-04-12 Szerző: dr. Loósz Tamás Rovat: Pénzügy, Tippek

Van-e lehetősége egy kkv vezetőjének alkura, amikor hitelfelvételnél fedezetet kér tőle a bank? Egyáltalán, a cég mely eszközeit, milyen fedezetként ajánlhatja fel bankjának úgy, hogy a cég versenyképessége és üzleti stabilitása ne sérüljön?

penz1

Cikkemben a köznyelvben csak „fedezet”-ként emlegetett hitelbiztosítékok főbb típusait és a banki biztosítéki rendszerek működésének logikáját igyekszem bemutatni, ezek ismerete előnyös lehet a szűkös forrásokért folytatott tárgyalások során. Az a kkv ugyanis, amely képes a banknak kisebb kockázati kitettséget, előnyösebb súlyozást biztosító fedezetet ajánlani, valószínűleg előnyösebb helyzetbe kerül a forrásokért zajló versenyfutásban.

A hitelbiztosítékok alkalmazása sokféle célt szolgál, elsősorban a hitel, vagy kölcsön tőketartozás , továbbá a tőke kölcsönzésért ellenértékül fizetendő kamat, díjak és jutalékok összességében megjelenő adósságszolgálat teljesítését. A biztosíték kikötése a hitelező kockázatainak csökkentését is jelenti, melyet az adós pénzügyi helyzetéből és üzleti tevékenységéből számítanak ki.

2007-től az európai bankrendszernek át kellett térnie a tőkekövetelmény-direktíva (CRD) alkalmazására. Ebben az új rendben egy bank a kiszámított kockázatokhoz rendelt fedezeti és a még rendelkezésére álló szabad tőkéjének korlátain belül nyújthat hitelt. Adott helyzetben a bankok további kockázatvállalási lehetősége tehát sok esetben nem a potenciális hiteligénylők minőségétől, hanem a szabad fedezeti tőke mennyiségétől függ. Egészen egyszerűen egy rossz hitelekkel teli bank még a legkiválóbb új ügyfeleknek sem képes hitelezni, amíg a rossz hiteleitől meg nem szabadul. Ez az oka annak, hogy jelenleg miért olyan alacsony a bankok hitelezési kedve. A CRD rendszerében az egyes hitelbiztosítékokhoz meghatározott kockázatcsökkentő súlyokat rendeltek és csak a szabályoknak megfelel ő biztosíték alkalmazható.

Alapvető biztosítékok
Általánosságban a bankok csak olyan fedezetet fogadhatnak el, mely jogilag minden szempontból érvényesnek és érvényesíthetőnek, közvetlenül hozzáférhetőnek számít, és amelynek az értékváltozását a bank folyamatosan képes figyelemmel kísérni és értékelni. A szerződéses biztosítékok két alapvető csoportja a dologi és a személyi biztosítékok . A megkülönböztetés azt jelenti, hogy a dologi biztosítékoknál mindig van valamilyen, az adós rendelkezése alatt álló eszköz, gép, ingatlan, melyre a hitelező a biztosítéki jogot alapítja. A személyi biztosítékoknál az adós, vagy harmadik személy vállal további jogi kötelezettségeket a hitel visszafizetésének ígéretét megerősítve. Ez utóbbi típus hátránya, hogy a személyi biztosíték értéke is csak a kötelezett mögött álló/rosszabb esetben hiányzó vagyon értékéhez kötődik.
Dologi biztosíték például a zálogjog, míg a sortartó, vagy készfizető kezességvállalás , vagy az adóstárs beléptetése tipikus személyi biztosíték. Vannak azonban olyan hitelbiztosítékok is, melyeket a gyakorlat alakított ki, például az árbevétel engedményezése, másokat pedig elsősorban azok a formai előnyök tettek elterjedtté, melyek egyszerűsítik és lerövidítik a bennük foglalt kötelezettség érvényesítését, mint például a közvetlen végrehajthatóságot élvező, közokiratba foglalt kölcsönszerződések, vagy tartozás elismerések.

Kit segít a közjegyző?
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a banki szerződéseket okiratba foglaló közjegyző elvben pártatlan szerepet tölt be az ügyletkötés során, de a gyakorlatban elsősorban a kereskedelmi bankok által kívánt jogi feltételeket jeleníti meg az okiratban, mivel az adósok „bármit” aláírnak az áhított kölcsönért és gyakran hiszik, hogy úgysincs beleszólásuk a szerződés szövegezésébe. Ez nem teljesen igaz, hiszen a hiteldöntés átültetése egy hitelszerződésbe két egyenrangú fél megállapodásából jön létre, ezért itt is ajánlott szakértő ügyvéd bevonása a szerződéskötés során.
Néhány további biztosítéktípust érintve elmondható, hogy egyes biztosítékokhoz a CRD rendszer más-más figyelembe vehet ő súlyokat rendel. Direkt kockázat csökkentő biztosítékok, azaz a vállalt kockázattal szemben 100%-os fedezetnek tekintett biztosíték például a készpénz óvadék, vagy egyes hitelgarancia típusok. A mindennapi üzleti életben mosolyogtatónak tűnhet, de a 100% készpénz, vagy állampapír óvadék mellett nyújtott kölcsön a bank szempontjából nem is minősül kockázatvállalásnak, a felszámított kamat és egyéb díjak viszont nagyon is kézzelfogható bevételt jelentenek.

desktop - iroda

Épp a fenti elvekből következik, hogy az adós cégének üzletrésze , saját kibocsátású értékpapírja pl. részvény, vagy vállalati kötvény értéke összefügg az adós kockázatával, így ezeket a vállalati finanszírozásnál ritkán tekintik valós értéket képviselő, önálló fedezetnek a bankok.

Mit tud az ingatlanfedezet?
Akármilyen furcsa, de a legismertebb fedezettípus, az ingatlan már nem olyan jól értékelhető és értékálló biztosíték banki szempontból, mint az állami fedezetű hitelgarancia, ezért van az, hogy az ingatlan jelzálog kockázatcsökkentő hatása csak kisebb súllyal vehető figyelembe. Gyakorlatban ezért az ingatlan sohasem fedezhet 100%-ban egy adott hitelt és fordítva, a bank sohasem hitelez egy ingatlan becsült értékének 100%-áig.
A legnépszerűbbek a bankok számára a lakó és kereskedelmi ingatlanok , melyek rendezett jogi helyzetűek és élénk piacuk van, így megbízhatóan értékelhetők és megfelelnek a fent említett általános fedezeti követelményeknek.
Bonyolultabb biztosítékok
Az úgynevezett fiduciárius biztosíték általában bonyolultabb finanszírozási konstrukciókban kerül elő, ahol az Adósnak nincs a tulajdonában kellő mértékű fedezet, viszont jelentős vevőkövetelése van, vagy csupán túl nagy a hitel kockázata. Olyan jogügyletek ezek, ahol a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog, illetve követelés biztosítéki szerepet tölt be. Ezen biztosítékok megítélése a bírói gyakorlatban is kérdéseket vet fel és a 2014-ben hatályba lépő új Ptk. előkészítésekor is élénk viták tárgya volt. Végül a jogalkotó elvetette e jogi megoldásokat és úgy rendelkezett, hogy az új Ptk. hatályba lépése után nem lehet majd ilyen technikákat alkalmazni. Emellett viszont megerősítette a hagyományos hitelbiztosítékok, pl. a zálogjog szabályozását és bevezeti a hitelbiztosítéki nyilvántartás rendszerét.

penz2

 

Jelenleg azonban még alkalmazhatók fiduciárius biztosítékok , melyek leggyakoribb típusai:
1. Biztosítéki célú tulajdon átruházás,
2. Opciós vételi jog,
3. Fedezeti célú követelés engedményezés.
Ezen biztosítékoknál bonyolult szerződéses szabályokkal lehet rendezni az adós és a hitelező egymással szemben gyakorolható jogait és kötelezettségeit, ezért javaslom, hogy az ilyen típusú biztosítéki szerződés megkötése előtt, feltétlenül ellenőriztessék a szöveget szakértő ügyvéddel!

TIPPEK
1. Hitelfelvétel előtt gondolja át, hogy milyen fedezeti eszközei vannak
2. Ne feltétlenül ingatlanban gondolkodjon, a banknak sem lesz elég ez.
3. Ha ingatant is választ, először értékeltesse fel egy független értékbecslővel
4. Több nagy értékű eszköz esetén csak a legszükségesebb mennyiséget “tegye félre” fedezetnek
5. Ne fogadja el kritika nélkül a bank fedezetjavaslatát
6. A hiteltárgyaláson érzékeltesse és számokkal támassza alá, hogy stabilan működik a cég és fedezeti megbízhatóak
7. Szerezzen hitelgarancia-ajánlatot, mielőtt szerződik a bankkal

Cikkünk szerzője
dr. Loósz Tamás ügyvéd, EU-szakjogász, pénz és tőkepiaci szakértő

Címkék ,

Kapcsolódó anyagok