KKV Plusz

Így csökkenthetjük a kiadásokat, nyílt forráskóddal

2014-04-29 Szerző: kkv Rovat: IT, Tesztek, Tippek

Ha akadnak igazi IT slágertémák manapság az okostelefonok és tabletek mellett, akkor azok kétség kívül a felhők és a nyílt forráskódú megoldások. Utóbbiakat vesszük most górcső alá.

red4

A legtöbb informatikai feladat ellátására ma már találunk valamilyen nyílt forráskódú szoftvert is a zárt forrású alternatívák mellett. Egyre több szervezetnél, vállalatnál alkalmaznak ilyen megoldásokat, sok vállalatvezető mégis ódzkodik a bevezetésüktől. Van vajon alapja ennek a tartózkodásnak? Mit veszíthetünk vagy nyerhetünk a váltással?

Spórolás a szoftvereken, jó értelemben
Nyilvánvaló, hogy a vállalatok minden lehetőséget megragadnak, ami a hatékonyság és a szolgáltatási színvonal megtartása mellett segít a költségek csökkentésében. Az informatikai környezet optimalizálása az egyik olyan intézkedés, amellyel jelentős mennyiségű kiadást takaríthatunk meg. A hardverek lecserélése csak később megtérülő beruházással valósítható meg, a szoftverek esetén azonban szinte azonnal érezhető a hatás, ha a bizonyos időközönként befizetendő licencdíjat csökkentjük vagy teljesen kiiktatjuk.
Erre többféle módszer is létezik. Az egyik az illegális szoftverek használata, ami természetesen nem javasolt, hiszen a végén igencsak “sokba fájhat”. Az ingyenes, vagy közel ingyenes szoftverek használatával azonban jelentős költségtől szabadulhat meg cég, miközben a teljesítményt illetően nem kényszerül semmilyen kompromisszumra.

A nyílt forráskód előnyei
A költségcsökkentés mellett természetesen egyéb előnyök is szólnak a nyílt forráskódú megoldások mellett. Egyrészt a szoftver kipróbálása nem kerül pénzbe, így könnyebben megtalálhatjuk az igényeinknek megfelelőt, másrészt a licencek számát sem kell észben tartanunk, mivel a felhasználók száma nincs korlátozva a vállalati rendszerben.
A nyílt forráskód, mint a neve is mutatja, nyilvános, és szabadon alakítható, ezáltal az open source szoftvereket egyszerűbben testre lehet szabni az egyéni igényeknek megfelelően. Mivel bárki, bármikor szabadon vizsgálhatja a forráskódot, amelyen aktív közösség dolgozik folyamatosan, az esetleges hibákra is gyorsabban fény derül, és a javítások is gyorsabban érkezhetnek. Többek között ennek köszönhető, hogy a nyílt forráskód megfelelően stabil és biztonságos, így a felhasználóknak kevésbé kell aggódniuk a vírusok és egyéb rosszindulatú szoftverek miatt.

Mit érdemes lecserélni?
Aki nyílt forráskódú alapokra szeretné helyezni irodai rendszerét, annak először azt érdemes felmérnie, hogy milyen általános feladatokra használja a szoftvereket, és milyen speciális, egyedi igények merülnek a cég működésében és tevékenységi területén.

shutterstock_115608697

A legtöbb általános irodai feladat során használt zárt forráskódú megoldásnak már van nyílt forráskódú alternatívája. Operációs rendszerként futtathatunk Linuxot a szervereinken, asztali gépeinken és laptopjainkon egyaránt.
Ami pedig az irodai szoftvereket illeti, a legnépszerűbb open source programcsomagok, mint például a LibreOffice már tartalmaznak a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és prezentációkészítő alkalmazások mellett adatbázis-kezelő és képletszerkesztő megoldást, illetve rajzolóprogramot is. Ezek funkcionalitása nagyrészt megegyezik az általánosan elterjedt, zárt forráskódú irodai programokéval, így a legtöbb helyen egyszerűen kiválthatják a költségesebb megoldásokat.
Használatuk ugyan az elsőre különbözhet az elterjedt kereskedelmi szoftverekétől, de ezek minimális különbségek, amelyek gyorsan áthidalható, rövid betanulással. Egy gyakorlottabb felhasználó pedig gyorsan, önállóan is képes “átszokni”. A folyamatot az is segíti, hogy például a LibreOffice teljesen honosított változatban is elérhető bárki számára, a programok felépítése pedig nagyon emlékeztet a korábbi – többek által ismert – Microsoft Office alkalmazásokéhoz.
Ha pedig az egyszerű használat ellenére mégse menne automatikusan az átállás, még mindig nagyon kedvező áron kérhetünk szakértői segítséget az induláshoz.

Vállalati szintű támogatás
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy bizonyos feladatokat nem tudunk ellátni az open source szoftverekkel érdemes azonban egy szakértő véleményét kikérni ilyenkor, ugyanis ezek a programok szabadon alakíthatók, és egyéni igényekre szabhatók. A fentebb említett LibreOffice csomagot például bárki ingyenesen használhatja, ám elérhető belőle vállalati szintű támogatással kiegészített változat is. Ezért a verzióért már fizetniük kell a cégeknek, de ez az összeg még mindig jóval alacsonyabb, mint a zárt forráskódú szoftverek licencdíja.

linuxlibreoffice

Ezt a vállalati szintű támogatást az egyik legnagyobb, nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó gyártó, a SUSE nyújtja a programcsomag mellé, és magában foglalja a javítócsomagok kiadása mellett az ügyfeleknél egyedileg előforduló problémák javítását, akár a forráskód szintjén is. A magyarországi cégek a budapesti támogatási központhoz fordulhatnak, amely nem csupán a hazai, hanem az egész régió igényeit kiszolgálja, így jelentős mennyiségű szaktudást koncentrál.
Ugyanilyen jellegű támogatást kínál egyébként a SUSE az operációs rendszereihez is. Ezekből az ingyenes változat az openSUSE, amely szabadon telepíthető és használható asztali gépeken, laptopokon és szervereken is, és nem tartalmaz külön céges support rendszert. Vállalati támogatás jár azonban a SUSE Linux Enterprise Server mellé, amely egy megbízható, rugalmas és nagy teljesítményű szerverdisztribúció. Az asztali gépek és notebookok vállalati támogatással érkező operációs rendszere pedig a SUSE Linux Enterprise Desktop lehet, ha a SUSE kínálatából választanánk.

Hogyan fogjunk hozzá?
Ha a nyílt forráskódú szoftverekre történő átállás mellett döntünk, az első lépés a tervezési fázis, amely során belső interjúkkal és felmérésekkel meghatározzuk a szolgáltatási környezetet. Ezt követi a tesztelési időszak, amikor néhány kulcsfelhasználó munkaállomására telepítik a kiválasztott szoftvereket. Az ő visszajelzéseik alapján kiderül, hogy a napi munka során mely feladatoknál használhatók problémamentesen az alkalmazások, és hol van szükség átalakításokra vagy hibajavításra. Ezek után implementálhatjuk az új szoftvereket a teljes szervezeten belül. A kulcsfelhasználók tapasztalatai alapján érdemes összeállítani az oktatási tervet, illetve a felhasználói kézikönyvet is, amely minden alkalmazott számára hasznos információkkal szolgál az új rendszer működéséről. Az átállás így zökkenőmentesen hajtható végre, nem kell kiesésekkel számolni.

rajzesadatbazis

Egy fokkal egyszerűbb a bevezetés az olyan szervezeteknél, ahol csak alapvető feladatokra használják az informatikai megoldásokat. Jó példa erre a LibreOffice bevezetése Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatánál: a szervezetnél jelenleg körülbelül 200 gépen alkalmazzák a nyílt forráskódú megoldást. Az első hullámban csupán 20-30 munkaállomáson kezdték el használni, ám a későbbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az sem okozott volna problémát, ha egy körben vezették volna be mindenhol. Az önkormányzati alkalmazottak munkájához nagyrészt egyszerű szövegszerkesztési és minimális táblázatkezelési feladatok szükségesek, így a felhasználók rövid oktatás után az új megoldásban is gyorsan megtalálták a napi munkavégzésükhöz szükséges funkciókat. A gördülékeny átállást elősegítette, hogy minden szükséges dokumentumsablon egy gombnyomásra és naprakészen a rendelkezésükre áll nyílt formátumban, így a felhasználók nem nyúlnak vissza automatikusan a régi template-ekhez, hanem az új, ODT formátumokban dolgoznak.
Egy kisebb méretű kkv esetében az átállás mikéntje valószínűleg közelebb áll majd ez utóbbi megoldáshoz, vagyis a hétköznapi irodai feladatokat a felhasználók gyorsan, sok esetben önállóan is megoldhatják LibreOffice alapon. A technika iránt fogékonyabbaknak pedig valószínűleg a Linuxszal való megbarátkozás sem okoz problémát a Windows után.
Kezdő vállalkozás esetén a képlet még egyszerűbb lehet, ha már az elejétől nyílt forráskódú rendszerekre alapozzák az irodai munkát, vagy akár a terepre küldött üzletkötők feladatait is.

Ha egyedül nem megy…
Sok kis- és középvállalatnál nem érhető el az átálláshoz szükséges szaktudás a cégen belül. Ilyenkor érdemes egy szakértő IT partner segítségét kérni, aki a tervezéstől kezdve az utolsó lépésekig mindent képes kivitelezni. Rendes körülmények között az átállást segítő üzleti partner a megvalósítás után sem mond búcsút nekünk, hanem továbbra is aktív támogatást nyújt: telefonos és webes ügyfélszolgáltatást, illetve a használatot megkönnyítő dokumentációt biztosít a felhasználóknak. Szükség szerint pedig – a SUSE magyarországi képviseletéhez hasonlóan – akár egyedi fejlesztésekre is vállalkozik, amelyek megoldhatják az esetlegesen felmerülő helyi problémákat.

Kisvállalatok igényeire szabva
A LibreOffice programokat a Novell kisvállalatoknak szánt programcsomagjának részeként is igénybe vehetjük, amely több nyílt forráskódú komponenst is tartalmaz: a SUSE Linux Enterprise Server és SUSE Linux Enterprise Desktop megoldásokat is magában foglalja.

Vegyes rendszerek
Előfordulhat, hogy a cégnél csupán egy-egy részleg vagy személy néhány munkafolyamatához szükséges Microsoft Office. Ilyen esetekben is érdemes minden munkaállomáson bevezetni a LibreOffice-t és mellette meghagyni a zárt forráskódú változatot azokon a gépeken, ahol feltétlenül szükséges. Ha komolyan gondoljuk az átállást, az lehet a célravezető, ha a vállalaton belül a LibreOffice által használt, nyílt dokumentumformátumot, az ODF-et nevezzük ki az elsődlegesnek, és minden lehetséges esetben ezzel a fájltípussal dolgoznak az alkalmazottak, az open source irodai programcsomagot használva.

Példák a vegyes rendszer sikeres alkalmazására
A cikkben ismertetett “vegyes megoldást” (a nyílt forráskód bevezetése mellett csak bizonyos feladatokra megtartott kereskedelmi megoldások) alkalmazta például korábban az Országos Vérellátó Szolgálat is, ahol 2008-ban kezdték meg a nyílt forráskódú megoldások bevezetését és az informatikai rendszer átszervezése után 5 százalékra csökkent a zárt forráskódú irodai megoldásokat használók száma. A szervezet tagjai ugyanis szinte minden irodai feladatot képesek ellátni egy nyílt forrású programcsomaggal, miután a bevezető cég egyedileg átalakította, illetve legyártotta számukra az összes belső dokumentumot és sablont nyílt formátumban. Csupán bizonyos, speciális alkalmazásokat nem vittek át a rendszerbe, vagy csak később alakítottak át nyílt forráskódúra, mint például a gépjármű-nyilvántartás, amely körülbelül 300 darab egymásra hivatkozó Excel-munkafüzetből állt.

Címkék , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Best File & Document Management Plugin
WordPress Download Manager
Kiemelt anyagaink
  • Sikert hozott az internet a könyvkiadásban is – Dobos Tamás interjú
  • Rekordszámú nevezés érkezett az innovációs seregszemlére
  • Beköszöntött a vezetékes telefonszolgáltatások reneszánsza
  • Együttműködik az Invitel Csoport és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet
  • Ismét InnoMax Díj: fókuszban a mindennapokat jobbá tevő fejlesztések
  • Fellendülés és növekvő kockázatok: az építőiparnak fel kell készülnie
  • A munkaidő felét már irodán kívül töltjük
  • Miért hoz üzleti előnyt az ingyenes wi-fi?
  • Hogyan írjunk meggyőzően egy klasszikus módszerrel?
  • A szünetmentes és biztonságos munka záloga
  • Készüljön a nyári sporteseményekre üzleti TV szolgáltatással
  • Egyedi megoldás a csökkenő fejlesztői kapacitásokra
  • Az Ön cége már megtalálható az interneten?
  • Érkezik az olcsó Photoshop alternatíva Windowsra is.
  • A láthatóság létkérdés a magyar kisvállalatok számára