KKV Plusz

Ha tőkét kér, ne kérjen keveset!

2015-05-06 Szerző: Orbán Balázs / VOSZ Rovat: Kiemelt, Pénzügy, Tippek

Elsőre akár könnyűnek is tűnhet a külső tőke bevonása. Az alapos felkészülés azonban itt sem takarítható meg. Kevés tőke nem sokat segít, kérjen sokat – és gondolja végig, mi mindent tud teljesíteni az új tőkéstárs elvárásaiból.

Induló vállalkozások leggyakoribb tőkeforrása az ismerősöktől, családtól kért kölcsön, de különböző pályázati lehetőségek is előfordulnak. Ha ezek a módszerek valamilyen okból kifolyólag nem állnak rendelkezésre, olyan lehe- tőségeket kell számításba venni, mint a lehetőségekre vadászó magánbefektetők, tehetős magánszemélyek (üzleti angyalok), illetve induló vállalkozásokra szakosodott kockázati tőkealapok.

penz-palyazat_133091477

A két leggyakoribb tőkeemelési forma a hitel és a tőke, illetve ezek valamilyen kombinációja. A hitel fedezettel, illetve kezességgel is együtt jár, ráadásul a kamatot is folyamatosan fizetni kell és egyébként sem kapja meg egy induló, eszközökkel nem rendelkező vállalkozás.
Amikor viszont a vállalat külső tőkét használ fel, a befektető is tulajdonossá válik. A részesedések mértéke a vállalat becsült vagy megállapított értéke alap- ján egyéni megegyezéssel dől el. A felek általában kompromisszumot kötnek: a részesedés aránya attól függ, hogy a befektető hogyan értékeli a vállalkozás jövőjét és a tulajdonos hajlandó-e a tőkével arányos tulajdonrészt átengedni. Ha nem, akkor a befektető egy újabb lehetőséget fog találni.
Az egyik legsúlyosabb hiba, ha a cégvezető túl kevés tőkét kér céljai megvalósításához. Kevés pénzt kérni olyan, mintha olyan utazásba vágnánk bele, amelyhez nincs elég benzinünk a kocsiban. Elkerülhetetlen, hogy útközben lerobbanjunk, és ne érjük el eredeti célkitűzésünket.
Az igényelt tőke kiszámításakor számolni kell a tervezett költségek és idő kockázatával, hogy ne kerüljünk likviditási nehézségbe egy-egy határidő csúszásával. Érdemes a legrosszabb eshetőségekre is számítani ahelyett, hogy az ideális terv megvalósulására várnánk. Nem szabad kétségbe esni, ha az első hónapokban nem jön a profit, ha egyébként így is terveztük.

penz-piac-befektetes_113337889

Ha az elején a cégvezető nem emel elegendő tőkét, később, amikor egyre több probléma merül fel, már szinte lehetetlenné válik egy újabb emelés. Egy induló vállalkozás esetén például érdemes számolni a gépek, berendezések költségeivel, a bérleti díjjal, plusz legalább hathavi tervezett működési költséggel.

A vállalatvezetők gyakran nagyon optimisták, úgy gondolják, hogy egyetlen jó ötlettel a cégük sikerre van ítélve. A gondolkodás iránya jó, a talajtól viszont nem szabad ilyen könnyen elrugaszkodni: elengedhetetlen a reális szemléletmód. A cég nem lesz sikeres egy részletes és alaposan kidolgozott üzleti terv nélkül, amely megmutatja, milyen helyzetben van a cég, merre tart, milyen problémák állnak előtte, és ezeket hogyan oldja meg. Egy üzleti terv elkészítése rákényszeríti a vezetőt arra, hogy kritikusan gondolkodjon a vállalkozás potenciáljáról, és próbáljon megfelelni a kihívásoknak. Egy ilyen terv azonosítja és számszerűsíti a tőkét, amely a kívánt pénzügyi eredmény tisztázásához is közelebb juttatja a céget.

Visszaforgatott nyereség megítélése
Önfinanszírozás szempontjából csak az adózás utáni nyereségnek van jelentősége. Amikor az osztalék, részesedés fizetés szükségessége felmerül, érdekellentétek keletkeznek a gazdasági társaság vezetése által meghatározott és követett üzleti stratégia, valamint az osztalékra, része- sedésre jogosult tagok rövid távú érdekei között. A jövőbeli osztalékok képződésének feltétele viszont, hogy a vállalkozás növekedési feltételeit az önfinanszírozással is elősegítsék. A magas fokú önfinanszírozásban kifeje- ződik, hogy a vállalkozás nagy tömegű adózott eredménnyel rendelkezik. Ennek oka lehet a liberális az adópolitika, vagy a konkurencia hiánya, nem megfelelő működése. A visszatartott nyereségből finanszírozott beruhá- zásokat kivonják a tőkepiac ellenőrzése alól. Ezzel magyarázhatók azok
a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek segítségével korlátozni igye- keznek az önfinanszírozás mértékét. Különösen nagy jelentősége van a kis- és közepes vállalkozásoknál. Ők maguktól képesek gyarapodni, mert a megtermelt nyereség egy részét bővítő beruházásokra használják fel.

Ipari cégeket is futtat a legnagyobb magyar tőkealap
Egyebek között fém- és szerszámipari kkv-kba is beszáll a teljesen állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA). A friss pénzzel már több beszállítót segített kiegyensúlyozottabb fejlődéshez, illetve gyorsabb megtérülést ért el a befektetett eszközöknél. Az elmúlt egy évben közel meg- duplázta befektetéseinek számát az alap, mostanra már 64 magyar kis- és középvállalkozás (kkv) növekedéséhez járult hozzá, összesen 8,7 milliárd forinttal. A portfólió iparági eloszlása sokrétű, legnagyobb arányban, 22 százalékkal az egészségügy és biotechnológia, 20 százalékkal a fémipar, 10 százalékkal az ipar, és 9 százalékkal a divat képviselteti magát.
Tavaly 39 együttműködési megállapodást kötöttek 5,9 milliárd forint értékben, az összes tőkeigény az alap megalakulása, 2011 óta eddig közel 60 milliárd forint volt. A Regionális Operatív Programok keretéből 2011-ben felállított SZTA 14 milliárd forintos forráskeretének 85 százaléka uniós, 15 százaléka magyar állami forrás.

A TERVEZÉS ELŐNYEI
❶. Átláthatóbb lesz a piac
❷. Jobban megismerhetjük saját cégünket és tőkeszükségletét
❸. Átláthatjuk a versenytársak lépéseit
❹. Könnyebb lesz befektetőt találni
❺. Alaposabb lesz a pályázati felkészülés

 

Címkék , ,

Kapcsolódó anyagok