KKV Plusz

Készlet vagy tárgyi eszköz a másoló?

2015-05-29 Szerző: kkv Rovat: Adó, Kiemelt, Tippek

A 2014. november végén módosított számviteli törvény pontosabban határozza meg a besorolásokat. A KPMG szakanyaga segít az értelmezésben és kijelöli a legfontosabb feladatokat. Nagyon figyeljenek a kisebb részletekre is!

ado penzugy

Egy eszköz beszerzésénél számos döntést kell hozni, egyebek között arról is, milyen céllal szerzik azt be. A számviteli törvény előírásai szerint, amennyiben az eszköz várhatóan tartósan – legalább egy éven túl – szolgálja a vállalkozási tevékenységet, akkor befektetett eszközként (az immateriális javak, a tárgyi eszközök között) kell kimutatni. Ezzel szemben, ha az eszközt a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szerzik be, és az a beszerzés, valamint az értékesítés között változatlan állapotban marad, akkor a készletek között áruként kell kimutatni.

Ha az eszközt az értékesítendő termék előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fogják felhasználni, akkor a készletek között anyagként kell kimutatni. A számviteli törvény a készletek között rendeli kimutatni többek között a használatba vételükig a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgáló anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), továbbá a befektetett eszközök közül átsorolt eszközöket.

Árukimutatás
Az értékesítési céllal beszerzett, előállított, az értékesítésig (vagy az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett eszközöket a használatba vétel időpontjától áruként kell kimutatni. A fenti meghatározás alapján általában nem okoz nehézséget eldönteni, hogy a beszerzett eszközt melyik mérlegsoron mutassák ki, azonban a gyakorlatban előfordulhatnak olyan esetek is, amelyek megfontolásra késztetik a számviteli szakembert.

Az egyik ilyen eset, ha az eszköz beszerzésekor még nem határozták meg, hogy azt milyen célra szerezték be. Például egy ingatlanfejlesztő és -forgalmazó társaság telket vásárol, amelyre bérbeadási célú ingatlant tervez építeni, de még nem dőlt el, hogy amikor elkészül az ingatlan, akkor azt eladja, vagy tovább fogja üzemeltetni. Az ingatlan jövőbeli hasznosítása a piaci körülmények alakulásának függvénye lesz. Ilyen helyzetben az eszközt tárgyi eszközként kell-e felvenni a mérlegbe, tekintve, hogy nem kimondottan értékesítési céllal szerezték be?

A besorolás szintén kérdéses lehet, ha az eszközt kettős céllal szerzik be. Például a beszerzett gépjárművet vagy fénymásolót egy ideig bérbe adják, majd a bérleti időszak végén értékesítik. Az eszközt részben értékesítési célból szerzik be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják. Ennek fényében az eszközt a bérbeadási időszak alatt tárgyi eszközként kell kimutatni és az értékesítés is tárgyi eszközként történik-e, vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni készletbe, esetleg már eleve a beszerzéskor készletként kellene kimutatni?

cegvezetes_ado_irarok_penzugy_konyveles_124272820

Megfontolandó szempont lehet, hogy mi a gazdálkodó üzleti modellje, például az eszközt bérbe adják, majd értékesítik, vagy a bérbeadás csak ideiglenes, amíg nem találnak megfelelő vevőt? Elbillenti-e a mérleget valamelyik irányba, ha a bérlőnek vételi opciója van? Hasonló kérdés merülhet fel például telek beszerzése esetén is, ahol parkolót üzemeltetnek addig, amíg az értékesítési szándékkal építendő ingatlan fejlesztése vagy a telek értékesítése meg nem történik.

Bizonyos eszközök esetén nehézséget okozhat annak meghatározása, hogy az adott eszközt éven belül vagy éven túl használják-e. Ilyen eszközök lehetnek például egyes szerszámok, amelyek akár nagy értéket is képviselhetnek. A használat mértékétől függően a szerszám éven belül elhasználódhat, de akár éven túl is használható maradhat. Ha egyedileg nem határozható meg kellő pontossággal a várható elhasználódási idő, akkor az ilyen eszközök elhasználódásának átlagos élettartamát vegyük-e figyelembe annak meghatározásához, hogy tárgyi eszközként aktiváljuk-e?

Átsorolás
A gyakorlatban előfordul, hogy a beszerzéskor tárgyi eszközként aktivált és használt eszköz használata, rendeltetése megváltozik, például az eszközt értékesíteni kívánják, de említhetnénk a térítés nélküli átadást, vagy a használaton kívül helyezést, selejtezést is. Egy termelő gép esetén jellemzően le kell állítani és használaton kívül kell helyezni a gépet, hogy értékesítésre, átadásra kész állapotba hozzák, de számít-e ez, ha a leállítás és leszerelés csak azt követően történik, hogy a gép értékesítéséről megállapodtak a vevővel. Egy ingatlan pedig akár használat közben is értékesíthető, például bérbe adott állapotban vagy üzletág- értékesítésnél sem kell leállítani az eszközök használatát ahhoz, hogy az üzletágat a hozzá tartozó eszközökkel együtt eladjuk.

A számviteli törvény eddigi előírásai szerint, amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Azonban a számviteli törvény jelenleg nem ad útmutatót arra nézve, hogy mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni.

Az értékesítésről szóló döntés például releváns-e? Gondoljunk arra, hogy minden értékesítést megelőzi az értékesítésről szóló döntés, így viszont eladás előtt minden immateriális jószágot és tárgyi eszközt át kellene sorolni a készletek közé. Esetleg csak akkor változik meg az eszköz rendeltetése, ha és amikor az eszköz
eddigi használatával felhagyunk, és ezt követően kívánjuk értékesíteni? Vagy az üzleti modell alapján kell a besorolást meghatározni? A fentebb tárgyalt kettős céllal beszerzett eszköz példája esetén megváltozik-e az eszköz rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Ha a használat, rendeltetés a fordulónap után, de még a mérlegkészítés előtt megváltozik, akkor a fordulónapon már át kell-e sorolni az eszközt?

ADÓZÁSI VONZATOK
Az eszközök besorolásának a számviteli elszámolásra, a pénzügyi mutatókra gyakorolt hatásán túl adózási következményei is lehetnek, hiszen a vásárolt készletként (anyag, áru) kimutatott eszköz értékesítése az iparűzési adó és az innovációs járulék összegére is hatással lehet, de a besorolás például a társasági adónál is befolyásolhatja az adókötelezettség összegét.

Címkék , , ,

Kapcsolódó anyagok

Best File & Document Management Plugin
WordPress Download Manager
Kiemelt anyagaink
  • Sikert hozott az internet a könyvkiadásban is – Dobos Tamás interjú
  • Rekordszámú nevezés érkezett az innovációs seregszemlére
  • Beköszöntött a vezetékes telefonszolgáltatások reneszánsza
  • Együttműködik az Invitel Csoport és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet
  • Ismét InnoMax Díj: fókuszban a mindennapokat jobbá tevő fejlesztések
  • Fellendülés és növekvő kockázatok: az építőiparnak fel kell készülnie
  • A munkaidő felét már irodán kívül töltjük
  • Miért hoz üzleti előnyt az ingyenes wi-fi?
  • Hogyan írjunk meggyőzően egy klasszikus módszerrel?
  • A szünetmentes és biztonságos munka záloga
  • Készüljön a nyári sporteseményekre üzleti TV szolgáltatással
  • Egyedi megoldás a csökkenő fejlesztői kapacitásokra
  • Az Ön cége már megtalálható az interneten?
  • Érkezik az olcsó Photoshop alternatíva Windowsra is.
  • A láthatóság létkérdés a magyar kisvállalatok számára