KKV Plusz

Nyolc változás, ami meghatározza a jövő munkahelyét

2015-06-02 Szerző: KKV Rovat: HR, Kiemelt, Tippek

Mindig izgalmas kérdés, hogy milyen lesz a munkahelyünk 20-30 év múlva. Cégvezetőként mi dolgunk ezzel? Hogyan készüljünk fel a sok újdonságra. Hogyan szervezzük úgy a munkát, hogy ne használjunk túl sok irodát, de ami van, az kellemes és funkcionális legyen, hiszen mégiscsak fél életünket ott töltjük. Már, ha tényleg ott töltjük.

modern-iroda-belso

Vajon hogyan valósítható meg az ideális munkahely 2015-ben és miként változik a következő években-évtizedekben? Mi jelent hozzáadott értéket egy Y generációs (tehát a mai 20-30 évesek) munkavállaló számára és hogyan lehet harmonikus a kapcsolat közte és a klasszikus munkafolyamatokon szocializálódott főnöke vagy egy ötvenes éveinek végén járó munkatársa között? Ezekre, és még számos hasonló jelentőségű kérdésre keresi a választ a svéd Kinnarps bútorgyártó cég kutatására alapozott és a jövő trendjeire kíváncsi jelentés.

A holnap irodái teljesen másképp fognak kinézni, mint amelyeket napjainkban használunk. A változás legfontosabb hajtóerői az új technológia, az új értékrendek, a globalizáció és a váltás a gondolat-alapú gazdaság irányába. Ezekből fakadóan a Trend Report az alábbi nyolc változást mutatja be, melyeknek kulcsfontosságú szerepe van a jövő irodájának kialakulásában:

Főbb változások
1. A “bölcsőtől bölcsőig”
2. A kötöttől a vezeték nélküliig
3. A bronztól az ezüst társadalomig
4. A felszínes designtól a tervezői gondolkodásmódig
5. A nyers készpénztől a puha értékekig
6. A magánytól a sokaságig
7. A zavaró tényezőktől a koncentrációig
8. A munkaállomástól a szabadon mozgásig

A világon az egyik legnagyobb szemléletváltásra a környezettel kapcsolatos attitűdben van szükség, mely mind az egyén mind a vállalatok szintjén kulcsfontosságú. Míg napjainkig általában a jelenben való jólét/hasznon volt az egyedüli cél, a jövőben komoly szerephez jut a fenntarthatóság, az a gondolkodásmód, melyben nem csak a saját életünk eseményei, de az utánunk maradó lenyomat is fontossá válik. A “Bölcsőtől bölcsőig” terminus a McDonough Braungart Design Chemistry (MBDC) konzulenseknek regisztrált védjegye azt a hozzáállást írja le, amelyben az emberek, a termékek és a strukturált környezet egy közös ökoszisztéma részei.

Eddig a zöld vállalati gondolkodás különlegesen haladónak számított, a jövőben azonban alapvető elvárás lesz egy magára adó cég életében. S a környezettudatosságot nem csak szorosan a környezetvédelmi kérdések (CO2 kibocsátás, hulladékkezelés, energiafelhasználás), hanem a társadalmi környezetre való hatás szempontjából is vizsgálni kell.

A jövő munkavállalója számára már nem csak az lesz érdekes, hogy milyen juttatási csomagra számíthat, s mennyit kell a munkába utaznia naponta, komoly jelentősége lesz majd a vállalata társadalmi megítélésének, az emberhez és a környezethez való viszonyulásának, a tisztességes profitszerzési stratégiának (3P – planet, people, profit), és persze annak is, hogy mennyire rugalmas és inspiráló a munkakörnyezetet, illetőleg kihívásokkal teli, érdekes feladatkört biztosít-e a cég alkalmazottai számára.

A kutatások azt mutatták, hogy a fenntartható vállalatszemlélet nem csak a hosszú távú stratégia, a kedvező PR és a magas minőségű munkaerő megszerzése szempontjából komoly jelentőségű, közvetlen hatása van a vállalat termelékenységére is. A UCL (University College London) tanulmányai alapján, azok a vállalatok, amelyek a fenntarthatóságba fektetnek be nagyobb termelést tapasztalnak, a zöld profilt feltételezők 16-szor termelékenyebbek mint azok amelyek nem.

Szüleink számára elképzelhetetlen lett volna, hogy munkájukat egy kávézó babzsákos kényelmében, vagy akár a Margitsziget árnyas fái alatt egy padon végezzék el. Ők minden nap elmentek a hivatalba, ahonnan épp odaértek értünk a napközibe. A reggel 8 és délután 4 közötti munkaidő olyan biztonságos állandóságot jelentett, mint a saját íróasztal, mely akár 30 évig szolgálta gyakran üresjáratban unatkozó gazdáját.

A 21. század azonban nem tolerálja az üresjáratokat. A hangsúly a mennyiségről a minőségre és a hatékonyságra tolódott, legyen szó nyersanyag, energia, idő vagy tudás felhasználásról. Folyamatosan optimalizálunk, s ahogy lehetőségeink egyre tágulnak, úgy alakul át a munka fogalma szükséges rosszból valamivé, amit akár élvezhetünk is.

A Start-upok aranykorát éljük. Ezek az ötletmegvalósító vállalkozások tükrözik leginkább, hogyan dolgozik majd a holnap embere. Az informatikai és telekommunikációs forradalom által felszabadított, eddig irodába börtönzött dolgozók rászabadultak a világra. A szervezetfejlesztők hamar felismerték, hogy a munkatársak szabadon bocsátása hatékonyabb és innovatívabb munkavégzést eredményez, mint a szigorú munkaidő kontroll. Ez pedig erőforrás és költségoptimalizálást hoz, ami a 21. század bölcsek köve.

A fentiek fényében azt gondolhatnánk, hogy a 2010-es évek az irodák alkonyaként vonulnak be majd a történelemkönyvekbe, azonban erről szó sincs. Az bizonyos, hogy a valóban (térben és időben egyaránt) rugalmas munkavégzés kultúrájának elterjedésével várhatóan csökken majd a dedikált munkahelyek száma, némileg a bérelt irodaterület is, de irodákra mindig szükség lesz. Ezek azonban már nem dolgozóknak fenntartott ketrecekként, hanem inspiráló közösségi terekként működnek majd, s sokkal jobban hasonlítanak egy otthonra, mint egy munkahelyre. A rugalmasan használható, dinamikusan alakítható terek segíteni fogják a szabadabb információ áramlást, optimálisabb, új vállalati struktúrát teremtenek, melyek modern, operatív menedzsment gyakorlatot alkalmazva elvezetnek egy 21. századi munkahelyhez, ahol a munkaadó és munkavállaló egyaránt elégedett lehet.

Természetesen mindez csak akkor lehetséges, ha van elegendő, megfelelő irodaterület. A DTZ és a CA IMMO szerint a területek „elfogyása” miatt új stratégiákra kényszerülnek a bérlők; egy-egy keresés nem korlátozódhat csupán egy bizonyos lokációra; megnyílik az átjárás az alpiacok között; például a Váci-út és akár Buda központ között. Ha korábban a Váci út elején keresett valaki irodát, eddig a Ferdinánd-hídnál, később a Dózsa György útnál volt a képzeletbeli határ. Most már szélesíteni kell a képzeletbeli kört, akár plusz 1-2 metró megálló is beleférhet. De, ugyanez igaz a belvárosra is, mivel sok terület elfogyott, így itt sem lehet már a kis-körútnál meghúzni a határt.”- javasolja Maksay Éanna, a DTZ szakértője.

A bérleti díjak alakulását tekintve mindenki növekedésre számít a következő években; a megfelelő kínálat csökkenése és a kereslet növekedése az árak emelkedését hozza magával. Már 2014 folyamán is néhány esetben lehetett tapasztalni, hogy csökkent a nyomás a bérleti díjakon, és az elkövetkezendő években várhatóan néhány alpiacon ez még jobban érzékelhető lesz. A bérleti díjak mellett fontos az irodai összköltségeket is górcső alá vetni, mivel egy kevésbé hatékony irodaház üzemeltetési költsége jelentős emelkedést eredményezhet a bérlő számára, míg egy zöld minősítéssel is rendelkező épület e területen is előnyöket tud felmutatni.

MIT KÍVÁNNAK AZ Y-OS NŐK?
forrás: PwC
1. Korábban nem látott hatással lesznek a szervezeti kultúrára; az ide tartozó nők és férfiak 97%-a számára kiemelten fontos a munka és a magánélet egyensúlya és a rugalmas munkavégzés lehetősége.
2. Azonnali, magas színvonalú, jövőbe mutató visszajelzést igényelnek, mégpedig – dacára a digitalizálódó világnak – inkább személyes megbeszélés keretében.
3. Az ehhez a generációhoz tartozó nők minden korábbinál jobban igénylik a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségét: 71%-uk kíván hazáján kívül dolgozni karrierje során. Ennek ellenére a nemzetközi kiküldetésben részt vevők csak mintegy 20%-a nő. A nők megtartása érdekében a munkáltatóknak sokkal rugalmasabb megoldást kell erre kidolgozniuk.
4. Az Y-generáció tagjai olyan munkahelyen szeretnének dolgozni, amely értéket teremt és büszkék lehetnek a cégükre. A nőknek sokat számít a cég jó hírneve. Néhány iparágnak keményen kell dolgoznia azon, hogy reputációját növelje.

Címkék ,

Best File & Document Management Plugin
WordPress Download Manager
Kiemelt anyagaink
  • Sikert hozott az internet a könyvkiadásban is – Dobos Tamás interjú
  • Rekordszámú nevezés érkezett az innovációs seregszemlére
  • Beköszöntött a vezetékes telefonszolgáltatások reneszánsza
  • Együttműködik az Invitel Csoport és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet
  • Ismét InnoMax Díj: fókuszban a mindennapokat jobbá tevő fejlesztések
  • Fellendülés és növekvő kockázatok: az építőiparnak fel kell készülnie
  • A munkaidő felét már irodán kívül töltjük
  • Miért hoz üzleti előnyt az ingyenes wi-fi?
  • Hogyan írjunk meggyőzően egy klasszikus módszerrel?
  • A szünetmentes és biztonságos munka záloga
  • Készüljön a nyári sporteseményekre üzleti TV szolgáltatással
  • Egyedi megoldás a csökkenő fejlesztői kapacitásokra
  • Az Ön cége már megtalálható az interneten?
  • Érkezik az olcsó Photoshop alternatíva Windowsra is.
  • A láthatóság létkérdés a magyar kisvállalatok számára